Belényesirtás
Belényesirtás (Lazuri de Beiuș) | |
A középkori templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Belényesirtás |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417300 |
SIRUTA-kód | 29779 |
Népesség | |
Népesség | 336 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Népsűrűség | 58,92 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 225 m |
Terület | 58,92 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 35′, k. h. 22° 24′46.583333°N 22.400000°EKoordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 22° 24′46.583333°N 22.400000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Belényesirtás (románul: Lazuri de Beiuș) falu Romániában, Bihar megye déli részén, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Belényesirtás nevét 1588-ban említette először oklevél Lazur néven. 1808-ban Lazur (Belényes-), 1851-ben Belényes-Lazúr, 1913-ban Belényesirtás néven írták.
A török hódoltság után 1780-ig a római-, később pedig a görögkatolikus püspökség birtoka volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.[1]
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 557 lakosából 9 magyar, 548 román volt. Ebből 548 görögkeleti ortodox, 8 izraelita volt.
A 2002-es népszámláláskor a településnek 372 lakosa volt, ebből 371 román, 1 magyar. Vallási hovatartozás megoszlása: 359 ortodox, 12 pünkösdista, 1 baptista.[2]
Látnivalók
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szabó M. Attila: Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Csíkszereda: Pro-Print. 2003. ISBN 973-8468-01-9
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.