Belényesirtás

Belényesirtás (Lazuri de Beiuș)
A középkori templom
A középkori templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBelényesirtás
Rangközségközpont
Irányítószám417300
SIRUTA-kód29779
Népesség
Népesség336 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Népsűrűség58,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság225 m
Terület58,92 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′, k. h. 22° 24′46.583333°N 22.400000°EKoordináták: é. sz. 46° 35′, k. h. 22° 24′46.583333°N 22.400000°E
SablonWikidataSegítség

Belényesirtás (románul: Lazuri de Beiuș) falu Romániában, Bihar megye déli részén, az azonos nevű község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Belényestől délkeletre, a Fekete-Körös bal partján fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Belényesirtás nevét 1588-ban említette először oklevél Lazur néven. 1808-ban Lazur (Belényes-), 1851-ben Belényes-Lazúr, 1913-ban Belényesirtás néven írták.

A török hódoltság után 1780-ig a római-, később pedig a görögkatolikus püspökség birtoka volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.[1]

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 557 lakosából 9 magyar, 548 román volt. Ebből 548 görögkeleti ortodox, 8 izraelita volt.

A 2002-es népszámláláskor a településnek 372 lakosa volt, ebből 371 román, 1 magyar. Vallási hovatartozás megoszlása: 359 ortodox, 12 pünkösdista, 1 baptista.[2]

Látnivalók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szabó M. Attila: Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára. Csíkszereda: Pro-Print. 2003. ISBN 973-8468-01-9  
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  


További információk

[szerkesztés]