Cseszvára
| Cseszvára (Ceișoara) | |
 | |
| A falu és a temető | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Magyarcséke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarcséke |
| Irányítószám | 417157 |
| SIRUTA-kód | 28362 |
| Népesség | |
| Népesség | 570 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 24″, k. h. 22° 12′ 10″46.856720°N 22.202652°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 24″, k. h. 22° 12′ 10″46.856720°N 22.202652°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cseszvára témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Cseszvára (korábban Cseszora, románul Ceișoara) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]A román Ceișoara helynév bizonyára egy kicsinyítő képzős román Teișoara helynév módosulata. (A teișor szó jelentése: kicsi hársfa; boglárcserje; mályva; bodorka; csipkés gyöngyvessző.) A román helységnévből a magyarban Cseszora alakult, s az 1898 és 1912 között lezajlott névmagyarosítási kampány során ebből Cseszvárát formáltak.[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Király-erdő alatt, a Gyálu de szusz hegyoldalon, Belényestől északnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]
A falut 1508-ban Choksara néven említette először oklevél.
1808-ban Csiszora, Cseszera-Posga ~ Csiszora-Posga, 1888-ban Cseszora néven írták. Cseszora. A település egykor a Telegdi család uradalmához tartozott; 1503-ban István kincstárnok kapott rá új adománylevelet. Az 1800-as évek elején kincstári birtok volt, később a Suhajda és az Őrhalmy család, majd Herbszt Gyula és neje, Őrhalmy Berta birtoka lett.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
2002-es népszámlálás szerint 696 lakosa közül 695 fő román, 1 fő cigány nemzetiségű.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görög keleti temploma - a 17. század elején épült. Egyháza érdekes, régi kelyhet őriz.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
