Szászfalva
Szászfalva (Măgești) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Szászfalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417335 |
SIRUTA-kód | 30078 |
Népesség | |
Népesség | 268 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 27′ 00″47.016700°N 22.450000°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 00″, k. h. 22° 27′ 00″47.016700°N 22.450000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szászfalva (Măgești), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Réz-hegység alatt, a Sebes-Körös jobb partján, Élesdtől délkeletre, Rikosd és Krajnikfalva közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Szászfalva nevét 1508-ban Zazhaza néven említette először oklevél.
1552-ben Zazfalwa, 1622-ben Szászfalva néven írták.
1851-ben Fényes Elek történeti földrajzában írta a településről: "...Bihar vármegyében, hegyes-völgyes vidéken, 120 óhitű lakossal s anyatemplommal. Határa magának a helységnek kicsiny, hanem van itt egy vidék, melyben 10 falu, ugymint Szászfalva, Krajnijfalva, Duhnicsony, Gálosháza, Rikosd, Oláh-Kakucs, Birtzin, Rév és Sonkolyos közösen bír szántóföldeket, réteket, külön legelőt és roppant - mintegy 20.000 holdnyi - erdőséget. E közös tért bírják a váradi deák káptalan, gróf Batthyányi József és Vince, gróf Kornis Károly, gróf Haller Sándor, Servánszky János, Sándor és Erzsébet, Nemes Ádám, Áron János stb. Magát Szászfalvát bírja a váradi deák káptalan."
1910-ben 248 lakosából 16 magyar, 232 román volt. Ebből 7 római katolikus, 229 görögkeleti ortodox, 8 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.