Illye

Illye (Ciumeghiu)
Miskolczy-kúria
Miskolczy-kúria
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségIllye
Rangközségközpont
Irányítószám417195
Körzethívószám0259
SIRUTA-kód28674
Népesség
Népesség2089 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság7 [1]
Népsűrűség18,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület110,28 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 21° 34′ 39″46.732274°N 21.577462°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 21° 34′ 39″46.732274°N 21.577462°E
SablonWikidataSegítség

Illye falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Bihar megyében, Nagyszalontától délnyugatra, Kötegyán és Erdőgyarak között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Illye nevét a Váradi regestrum a XIII. században említi először egy odavaló lakossal kapcsolatban. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben neve Villa Helye és Eliae néven található.

A Bölönyi család levéltárában található 1409-ben kelt oklevél a vásári nemesek birtokaként említi. 1435-ben már a mai nevén Illyeként van feljegyezve. Az 1400-as évek közepétől a Szentiványi család volt Illye birtokosa. A középkori település a török pusztítások előtt a Telek nevű dűlő helyén állt. A falu mellett fekvő Csumegy puszta hajdan község volt.

1700 körül egyezség útján került a család egyik nőtagja Szentiványi Jozefa (báró Szepessy Jánosné) birtokába, kinek elhunyta után annak gyermekei örökölték, míg a további részeket özv. Szláviné, gróf Apraxin Sergiusné, a Beöthy és a Csanády családok tagjai örökölték.

A 20. század elején báró Wilburg, Beöthy, Szlávy és a báró Szepessy családoknak volt itt nagyobb birtoka. Illyének két gőzmalma is volt.

A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Nagyszalontai járásához tartozott. 1910-ben 2426 lakosa volt. Ebből 1854 román, 499 magyar, 4 német és 69 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkeleti temploma - 1826-ban épült.
  • Miskolczy-kúria[2] (Műemlékvédelmi kód: BH-II-m-B-01135)

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

[szerkesztés]