Biharcsanálos
Biharcsanálos (Cenaloș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Szentjobb |
Rang | falu |
Községközpont | Szentjobb |
Irányítószám | 417191 |
SIRUTA-kód | 28638 |
Népesség | |
Népesség | 278 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 49 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 14′ 39″, k. h. 22° 09′ 28″47.244262°N 22.157794°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 39″, k. h. 22° 09′ 28″47.244262°N 22.157794°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Biharcsanálos (románul Cenaloș) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Az Érmelléki-hegyek alatt, a Berettyó és a Gyepes-patak mellett, Margittától délnyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés]A falut 1395-ben Chalanus néven említette először oklevél.
1461-ben Chalanos, 1692-ben Szinalos, 1808-ban Csanálos, Csenalos, 1913-ban Biharcsanálos néven irták.
Az 1300-as évek elején Csalanos, majd Ó-Csalanos nevet viselt, a Hunyadyak idejében Fehér-Csanálos néven találjuk. A Hunyadyak után a Pályi család lett a birtokosa.
1520-ban az álmosdi Chyre család birtoka volt és ekkor vámszedő hely is volt. Majd a szentjobbi apátságé, később pedig a Frátereké és a Püspökyeké lett.
1910-ben 507 lakosából 129 magyar, 80 szlovák, 297 román volt. Ebből 122 római katolikus, 331 görögkatolikus, 31 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Székelyhidi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 323 lakosa közül 228 fő (70,6%) román, 95 fő (29,4%) magyar volt.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1861-ben épült.
Ismert emberek
[szerkesztés]- Itt született 1875. november 18-án Mellau István római katolikus pap, egyházi író.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv