Körösszáldobágy

Körösszáldobágy (Săldăbagiu Mic)
Körösszáldobágy görögkeleti fatemploma - a 19. század elejéről
Körösszáldobágy görögkeleti fatemploma - a 19. század elejéről
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régiónyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségFeketekápolna
Rangfalu
KözségközpontFeketekápolna (Căpâlna)
Irányítószám417133
SIRUTA-kód28175
Népesség
Népesség335 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 22° 09′ 08″46.738462°N 22.152347°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 22° 09′ 08″46.738462°N 22.152347°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösszáldobágy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Körösszáldobágy (Săldăbagiu Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Király-erdő alatt, a Fekete-Körös közelében, Belényestől északnyugatra, Tenkétől délkeletre, Venter, Belényesforró és Gyanta közt fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Körösszáldobágy, Száldobágy nevét 1599-ben Also Zaldobagy, Felseo Zaldobagy, Zelistie néven említette először oklevél. 1808-ban Szaldobágy ~ Szoldobágy', 1909-ben Szelistye-Száldobágy, 1913-ban Körösszáldobágy néven írták.

A falu a 19. század végén még Szelistye és Száldobágy néven két külön községet alkotott és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt még a 20. század elején is.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Száldobágy-Szelistye, Bihar vármegyében, lapályos helyen, 32 görög katholikus, 619 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi deák püspök

1910-ben 1038 lakosából 14 magyar, 1024 román volt. Ebből 32 görögkatolikus, 993 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti temploma - a 19. század elején épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások

[szerkesztés]