Körösszáldobágy
Körösszáldobágy (Săldăbagiu Mic) | |
Körösszáldobágy görögkeleti fatemploma - a 19. század elejéről | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Feketekápolna |
Rang | falu |
Községközpont | Feketekápolna (Căpâlna) |
Irányítószám | 417133 |
SIRUTA-kód | 28175 |
Népesség | |
Népesség | 335 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 22° 09′ 08″46.738462°N 22.152347°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 22° 09′ 08″46.738462°N 22.152347°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösszáldobágy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Körösszáldobágy (Săldăbagiu Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Király-erdő alatt, a Fekete-Körös közelében, Belényestől északnyugatra, Tenkétől délkeletre, Venter, Belényesforró és Gyanta közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Körösszáldobágy, Száldobágy nevét 1599-ben Also Zaldobagy, Felseo Zaldobagy, Zelistie néven említette először oklevél. 1808-ban Szaldobágy ~ Szoldobágy', 1909-ben Szelistye-Száldobágy, 1913-ban Körösszáldobágy néven írták.
A falu a 19. század végén még Szelistye és Száldobágy néven két külön községet alkotott és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Száldobágy-Szelistye, Bihar vármegyében, lapályos helyen, 32 görög katholikus, 619 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi deák püspök
1910-ben 1038 lakosából 14 magyar, 1024 román volt. Ebből 32 görögkatolikus, 993 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma - a 19. század elején épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.